| |
Főoldal
Magyarról oroszra fordítás
Oroszról magyarra fordítás
Árak, rendelés
GyIK
Legutóbbi munkáim
Oroszul - по-русски
Kapcsolat
Szolgáltatások
Fordítási szakirányok
Cikkek a fordításról
Hazai csemegék
Érdekességek
Utazások
|
|
A szöveg-terjedelem meghatározása a fordítói világban
A fordítóirodák és a szabadúszó fordítók két alapvető módszert használnak a fordítandó szöveg mennyiségének meghatározására: a forrásszöveg vagy pedig a lefordított szöveg terjedelme alapján. Tekintsük át, hogy milyen lehetőségeink voltak régen és most.
Egy kis történelem – a lefordított szöveg alapján
Még a digitális kor beköszönte előtt a fordítóirodák egy szellemes megoldást alkalmaztak. A forrásszöveg lehetett gépelt is, nyomtatott is. Ezek leütésszámának meghatározása nehézkes volt. Gondoljunk például a különféle folyóiratok, napilapok eltérő oldalméretére, vagy a gépelés sűrűségére, eltérő margójára. Nyilvánvaló, hogy ahány fajta forrás, annyiféle leütésszám-mennyiség az oldalon. Így a forrásszöveg alapján lehetetlen volt a fordítás terjedelmének mérése.
Ügyes megoldás született aztán arra, hogy hogyan is mérjék hatékonyan a lefodított szöveg mennyiségét? Bevezették a kisoldal és a nagyoldal fogalmát. Az első 25 sor és soronként 50 leütést, azaz 1250 leütést, a második 30 sor és soronként 60 leütést, azaz 1800 leütést jelentett. S a fordítóirodák a rendeléskor megmondták a fordítónak, hogy a kettő közül melyik formátumban is várják az elkészült fordítást. S így aztán az oldalakat megszámolva, felszorozták az egy oldalra vonatkozó egységárral, s kijött a fordítás ára.
Ebben az időszakban tehát egyértelműen csak a lefordított szöveg terjedelme alapján lehetett a fordítói teljesítményt viszonylag pontosan mérni.
Napjainkban
Ma már a fordítandó szöveget a megrendelők általában elektronikusan juttatják el a fordítók számára. Így aztán nincs akadálya annak, hogy akár a forrásszöveg alapján állapítsák meg a leütések számát, majd pedig ennek alapján a fordítás árát.
További olvasmányok:
|
