Az orosz nép eredete

Sokan próbálják megállapítani az oroszok származását. Egyesek darwini alapokon vezetik le az orosz nép kialakulását, mások az ásatások során talált leletekből indulnak ki, megint mások a jobban dokumentált környezet, például tibeti, bizánci leletek alapján próbálnak következtetéseket levonni. A különféle források felhasználásával az orosz nép eredetéről az alábbi kép alakult ki.

A szláv szó eredete

A VI-VII. században az bizánci történetírók a szlávokat többek között sklabenoi néven emlegetik, a korabeli arab források pedig a szaklab formát alkalmazzák. Ezek hasonlítanak a szlávok önelnevezésére: slovene. A nyelvtudomány mai állása szerint ennek többféle értelmezése lehetséges:

A szó (слово, kiejtve szlovo): olyan emberek, akik szavakkal kommunikálnak. Ennek ellentétét jelentik a nyemci (немые, kiejtve nemyje), azaz a némák.
A másik verzió szerint a szlávok önelnevezése a dicsőség (слава, kiejtve szláva) szótól ered. Olyan emberek, akikről hallani lehet, akik híresek, akik nevezetesek, tehát dicsőségesek.
A harmadik verzió abból indul ki, hogy slow szótő mocsarat is is jelent. Ez arra utal, hogy a szlávok mocsarak között élnek, s ez tulajdonképpen az ősi szláv települések vonatkozásában igaz is.

A szláv népek őshazája a 6. században

A legelfogadottabb elmélet szerint az indoeurópai eredetű szláv népek őshazája a Kárpátoktól északra, az Oderától a Visztula folyó medencéjén és a Dnyeszter folyó felső vidékén át a Dnyeperig húzódó erdős vidéken terülhetett el. A szlávok szomszédai észak felől a germánok, kelet felől az iráni törzsek (például a szarmaták, szkíták), délről a macedónok, a trákok, nyugat felől pedig a kelták voltak.

A törzsi szervezetben élő szlávokat innen valószínűleg a szomszédos germán népek elvándorlása mozdította ki; beköltöztek az elnéptelenedett területekre. Ez a mozgás a VI. században bontakozott ki, és elsősorban nyugati és déli irányú volt. A mai szláv népek ekkor még nem alakultak ki, nagyszámú törzs vett részt a vándorlásban. Nagy változást jelentett a szlávság történetében az avarok betelepülése a Kárpát-medencébe (568): Bizánc meggyengítésével és a Balkán meghódításával elősegítették a dél felé vándorlást. E mozgások eredményeként a szláv törzsek fejlődése szétvált, és három csoportjuk alakult ki: előbb keleti és nyugati, majd a nyugatiból kiváló déli. Mindhárom csoportra teljesen más történelmi sors várt.

Nyugati szlávok

A nyugati szlávok közé három alapvető csoport tartozott: a lengyel, a cseh és a balti tengeri. A lengyel törzsek a Visztula és a Varta folyó medencéjében éltek, a csehek az Elba folyó felső folyásánál, a Vltava (Moldva) és a Morava folyónál. A harmadik csoportnak már a neve is arra utal, hogy a tenger mentén élnek: pomeránoknak hívták őket (az általuk lakott területet pedig Pomerániának). A mai orosz nyelvben ugyanis a po elöljáró többek között valami mentént jelent, a more szó jelentése az orosz nyelvben: tenger.

Délszlávok

A Balkánon illír és trák eredetű romanizált lakosság, valamint görögök éltek, ez a lakosság részben latinul, részben pedig a közös görög nyelven beszélt. 582-ben az avarok szétzúzták a Balkán északi határát védő bizánci erődrendszert. Az avarok nyomában szláv lakosság szivárgott be a Balkánra.

Amikor az V-VII. században szlávok megérkeztek a Balkánra (Balkán – ez a hegyeknek a török neve), akkor mindössze 100.000 főt jelentettek. Abban az időben a legnagyobb vándorló nemzetet a gótok jelentették, mintegy 300.000 fős létszámmal. Összehasonlításképpen a Római Birodalom létszáma mintegy 60 millió, a Bizánci Birodalomé 4 millió, Macedóniában 500.000, Trákiában pedig 600.000 fő lakott. A viszonylag csekély létszámú szláv törzsek hatalmas területen telepedtek meg, a mai osztrák Alpoktól egészen a Fekete tengerig. A Száva és a Tisza folyó mentén telepedtek le a horvátok és a szerbek. E nemzetek elnevezése iráni eredetű. Olyan szermata törzseket jelent, melyeket szláv törzsek alkalmazottként felfogadott szülöttei vezettek, azaz „szorbok és choruvok.

Abban az időben, amikor a szlávok betelepültek a Balkánra, akkor érkeztek a Duna mentén a török-bolgár törzsek, akik hamarosan megalakították az első bolgár birodalmat, melynek első vezetőja Aszparuch kán volt. A 9. században Bulgária egy erős állammá vált. Nagy Szimeon alatt Horvátország és Görögország kivételével Bulgária meghódította csaknem az egész félszigetet.

A felsorolt nemzetek voltak a korai délszlávok, de csak a 8. század közepétől lehet egyértelműen megnevezni népeket: szerbek, bolgárok, horvátok, szlovének, macedónok.

Keleti szlávok

Az V-VII. században a keleti szlávok két vonulatban áramoltak Kelet-Európában. Az egyik törzsi csoport a Dnyeper medencéjében, a mai Ukrajna területén települt le. Később egy részük észak felé, a Volga felső folyására, másik részük a mai Moszkvától kelet felé, a harmadik részük pedig nyugat felé, az északi Dnyeszter völgyeihez vonult, a mai Moldávia és Dél-Ukrajna területén.

A keleti szlávok másik törzsi csoportja ugyanebben az időszakban Pomerániából vándorolt át észak-keletre, ahol Novgorodban vallási központot alapítottak. Ugyanez a csoport népesítette be a Tveri területet és eljutottak egészen a mai Rosztovig.

Nézzük meg egyenként az egyes népek különválását.

Oroszok - 892-ben alapították meg a Kijevi Ruszt (azaz a Kijevi Oroszországot), azaz az oroszok hozzávetőlegesen a mai területeken valamikor a VIII. században telepedtek le.

Ukránok - a keleti szlávok az ukránok, oroszok, beloruszok közös ősei. Az ukránok és a beloruszok a XIV-XV. században váltak ki, s a XVII-XIX. század során alakultak önálló nemzetté.

Fehéroroszok (beloruszok) - az oroszokkal és az ukránokkal együtt, a XIV-XV. században különültek el a közös őseiktől. Az első belorusz államot az I. világháború után alapították.

Ruszinok - a mai Kárpátalja területén telepedtek le. A X-XI. században a Kijevi Ruszhoz tartoztak. Amikor a XIX. században az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolták őket, a létszámuk egy millió körül volt. Ekkor azonban tömegesen vándoroltak ki az Egyesült Államokba és Kanadába. Napjainkban Kárpátalján kívül a környező országokban, így Észak-Romániában, Magyarországon, Kelet-Szlovákiában és Délkelet-Lengyelországban élnek.