Egy megható fejezet az orosz-magyar történelemből

A magyar-orosz kapcsolatokat tipikusan nehéz események terhelik. Honlapomnak ezen az oldalán arról olvashatnak, hogy az orosz-magyar közös történelemben milyen nagyszerű idők is jártak.

Lakásomtól mintegy 6 km távolságra, a Budapesttel már egybeépült Üröm községben található Alekszandra Pavlovna Romanova (1783-1801) nagyhercegnő kápolnája. Ki is volt ez az alig 18 esztendőt megélt gyönyörű hölgy? Nagy Katalin cárnő fiának, I. Pál cárnak a legidősebb leányaként látta meg a napvilágot.

Az államérdektől az igaz szerelemig

Az orosz cár az 1700-as évek végén felismerte a francia forradalom veszélyességét. Kapcsolatba lépett a Habsburgokkal, hogy házasság formájában kössék össze a Habsburg és a Romanov családot, s így erősítsék meg a két birodalmat. A Habsburg Ferenc császár erre a feladatra a 23 éves öccsét, Magyarország nádorát (azaz helytartóját, ami a király utáni legmagasabb méltóság), József nádort jelölte ki. A fiatalember kénytelen-kelletlen, a kényszerházasság miatt elkeseredetten, egyedül, inkognitóban vágott neki a bő 2000 kilométeres szentpétervári útnak. Ott a két fiatal, csak megpillantotta egymást, s mint a mesében, azonnal egymásba szerettek. Azon nyomban, még Szentpétervárott meg is tartották az esküvőjüket. Ezt követően a 16 éves fiatalasszony útnak indult férjével az új hazájába.

A cári pompából a világ végére

A különbség tragikus volt. Alekszandra Pavlovna egyik napról a másikra a káprázatos orosz fővárosból a nyomorba csöppent (Magyarországról 150 év után alig egy évszázaddal korábban vonultak ki a törökök, s még óriási volt a szegénység). A csillogó, hatalmas, emeletes palotákból álló, gyönyörűen kiépített Szentpétervárról, megérkezett a keskeny és sáros budai utcácskákba, melyeket két oldalról alacsony, földszintes vályogházak határoltak. Ő azonban nagyon szerette a férjét, s rajta keresztül a magyarokat. Rövidke, alig kétesztendős ittléte alatt is rengeteget tett a magyar népért, a magyar kultúráért. Egyesek szerint még az is hozzá kapcsolódik, hogy a piros-fehér-zöld lett a nemzeti trikolorunk. Kétes körülmények között (e röpke idő alatt is hihetetlen népszerűségre tett szert, s ez a hatalmasok köreiben nem mindenkinek tetszett), szülés után pár nappal halt meg. Gyermeke is csupán néhány órát élt. Valószínűleg megmérgezték őket. Hatalmas volt a gyász, a magyar nép szeretett királynéjaként búcsúztatta.

József nádor ürömi birtoka Alekszandra Pavlovna kedvenc tartózkodási helye volt. A dombtetőre szerették volna felépíteni családi kastélyukat. Az utolsó kívánsága az volt, hogy a dombtetőn, a leendő kastély helyén temessék el. A megrendült József nádor ezt teljesítette, s amikor a kápolna elkészült, oda is temették. József nádor a mély gyásza miatt csak 14 esztendővel később házasodott újra.

Sírrablás

1981-ben két kamasz feltörte s kirabolta a kápolnát. A házkutatás során Alekszandra Pavlovna alkarját az ujjain lévő gyűrűkkel a ruhásszekrényükben találták meg. Ezután a testet biztonsági okból a Budavári Palotába szállították, ahol a Habsburgok temetkezési helyén, együtt helyezték el József nádor többi feleségével. Kegyeleti szempontból rendkívül méltatlan volt az így kialakult kényszer-helyzet. 2004-re egyrészt már elérhető áron megfelelő szintű elektronikus védelmet alkalmazhattak, másrészt pedig a különféle adományokból ekkorra gyűlt össze elegendő pénz a kápolna rendbehozatalára, s így lehetőség nyílott Alekszandra Pavlovna újratemetésére.

Újratemetés

2004. szeptember 11-én az ünnepélyes újratemetésen jómagam is részt vettem. Szikrázóan sütött a nap. A gyönyörűen felújított kápolna kertjében kétoldalt helyezték el a székeket, közöttük egy széles úton lehetett eljutni a kápolnáig. A kápolna felé nézve a baloldali oszlop székeire ültek a világ minden tájáról érkező Habsburgok, a jobboldaliakra a Romanovok. A szertartáson mindkét családból mintegy 30-30 fő vett részt, a fel-alá rohangáló pici gyerekektől kezdve az idős emberekig, minden korosztályból. Ezen kívül diplomáciai testületek, állami, önkormányzati szervek képviseltették magukat, s természetesen ott volt a sok látogató is. Az ortodox istentisztelet mellett Erdő Péter bíboros is beszélt.

A kápolna ma templomként is működik. Minden hétvégén tartanak benne orosz nyelven ortodox istentisztelet, amit Kim atya celebrál. Maga az egyház gyűjti az egyházaknak felajánlható 1%-ot is, amit valószínűleg az orosz kapcsolatokkal rendelkező magyarok adományoznak számára.

Érdekességek a látogatók számára

2004 előtt esős időben a főútról egy sártengeren át lehetett csak megközelíteni az elhanyagolt kápolnát. Ma egy elegáns, bazaltkővel kirakott sétány vezet hozzá. Azokon a köveken pár évtizeddel ezelőtt még tankok jártak, legalább is április 4-én, a katonai díszszemlén. Ugyanis ezeket a köveket a kápolnához vezető sétány céljára a Dózsa György út burkolat-cseréjekor igényelte és kapta meg az Ürömiek Baráti Társasága. A bazaltsétányt két oldalról impozáns nyírfasor övezi - a nyírfák az orosz táj jellemző elemei. 2004 óta már szépen megnőttek.