Utazás Kamcsatkára

Kamcsatka - egy élő földtörténeti múzeum.

Oroszország észak-keleti részén helyezkedik el egy olyan félszigetként, mely észak-déli irányban 1200 km hosszú, s mindössze egy keskeny, 93 km-es nyak köti össze a szárazfölddel. Magának a félszigetnek a területe 270 ezer négyzetkilométer, azaz Magyarország területének csaknem háromszorosa. Bár a félsziget természeti kincseinek, csodáinak száma végtelen, mi csak a legnépszerűbb turisztikai célpontokat tekintjük át.

Vulkánok

A Földünkön jelenleg mintegy 600 működő vulkán található, közülük Oroszországban, Kamcsatkán mintegy haminc füstölög (a különböző források különböző számokat emlegetnek). Kamcsatka tulajdonképpen földtörténetünk élő múzeuma, ugyanis évmilliókkal-évmilliárdokkal ezelőtt hasonló folyamatok zajlottak a Földünkön mindenütt. Kamcsatka viszont földtörténetileg nagyon fiatal, ezért is láthatjuk ott napjainkban ezeket a számunkra egzotikus folyamatokat. A legaktívabb és a legmagasabb vulkánok a Kljucsevszkaja csoporthoz tartoznak. Közülük a legmagasabb a maga 4750 méteres magasságával a Kljucsevszkaja szopka.

Gejzírek völgye

Kamcsatkán több tucat ilyen völgy található, azonban ennek az a különlegessége, hogy a Gejzernaja folyó torkolatától számítva 6 kilométer hosszan 40 gejzír található. Az itt kialakított turistaút mentén egy csoportba tömörítve megfigyelhetjük a hidrotermikus tevékenység minden ismert formáját, beleértve a folyamatosan működő és a pulzáló gejzíreket, a forró tavakat, a sárkatlanokat, a kis sárvulkánokat, a gőzsugarakat, a meleg terecskéket.

Uzon kaldera

A spanyol nyelvből az orosz nyelvbe is átvett kaldera szó eredetileg csészét, gyűrű alakú bemélyedést jelent. Úgy alakult ki, hogy kb. 40.000 évvel ezelőtt egy hatalmas vulkán szétrombolódott és a helyén egy kb. 10 km átmérőjű mélyedés, azaz kaldera képződött. Területe mintegy 100 négyzetkilométer, az alja viszonylag sík, a tengerszint felett 700 méterre helyezkedik el. A kaldera alján sok tó alakult ki, melyeket mintegy 100 forrás táplál. Ezek a források patakokként folynak és végül a Sumnaja folyót alkotják. A patakok, a folyók, a tavak hőmérséklete természetes meleg, azonban a többségük vize az ember számára mérgező. Ennek ellenére gazdag az élőviláguk: különleges vízinövények és baktériumok kiválóan érzik bennük magukat. A kalderát a tudósok kísérleti laboratóriumnak tekintik. Például 2008-ban tanulmányozhatták itt egy új gejzír, a Mutnij kialakulását, mely akár 6 méter magasságba is kilöveli a forró vizet.

Kamcsatka – egy igazi turista-paradicsom

Számtalan kirándulás közül választhatunk a gyalogostól a csónakázáson át a helikopteresig, s a célját tekintve pedig igazi különlegességnek számítanak a medvék élőhelyeit látogató utak. 2016-ban Kamcsatkát az oroszországiakat is beszámítva 198.600 turista látogatta meg. Közülük 14.800 (7,5%) volt a külföldi. Az előző évihez képest a turisták száma 8%-kal növekedett. Kamcsatkára egyébként akár magyar utazási irodával is látogathatunk.