Orosz fordító - Északkeleti átjáró
Orosz fordító – Iljenko Tatjána

Főoldal    Bemutatkozás    Árak, rendelés    Szolgáltatásaim    Kapcsolat    GyIK      Венгерский перевод: перевод с русского на венгерский, с венгерского на русский




Az orosz matrjoska egy világhírű szimbóluma az orosz népi kultúrának.


Vissza a
"Érdekességek"
oldalra


A szuezi csatorna konkurense – az északkeleti átjáró?

2017. szeptemberében Mun Dzsein, Dél-Korea elnöke az északkeleti átjárót egy új Selyem útnak nevezte. Miért van ekkora jelentősége ennek a hajóútnak?



Murmanszk (Oroszország) – Yokohama (Japán) hajóút, három történelmi időszakban

Láthatjuk napjaink lehetőségét, hogy e két pont között az északkeleit átjárón át (oroszul: Северный морской путь, azaz kvázi tükörfordításban Északi tengeri hajóút) ma már a kezdeti viszonyokhoz képest csak harmad akkora távolságot kell megtenniük a hajóknak.

Útvonal

Távolság
(mérföld)

Időtartam
(nap)

Afrika megkerülésével

17 740

39

A Szuezi-csatornán keresztül (1869.11.17-től)

12 840

28

Az északkeleti átjáró átjárón át (napjainkban)

5 770

13



Az Oroszország - Japán közötti hajóút alternatívái

A Murmanszk (Oroszország) – Yokohama (Japán) közti hajóút két lehetősége: pirossal a Szuezi csatornán keresztül, kékkel pedig az északkeleti átjárón át. Szemmel látható, hogy az utóbbi sokkal rövidebb


Afrika megkerülésével

A távolság adott volt, csupán a hajó sebességének növelésével lehetett csökkenteni a vízen töltött időt. Itt említhetjük meg az angol Catthy Shark üzleti modelljét. Kifejezetten az akkori idők leggyorsabb vitorlásaként építették meg, az Ausztrália – London útvonalat célozva. Ausztráliából meghatározó módon gyapjút rakodtak be. A birkák szezonális nyírása után ez a hajó indult el Európába a legutolsóként. Az az ausztrál gyapjú-kereskedő, amelyik nem adta el neki az áruját, gyakorlatilag már senkinek nem tudta eladni. Ezt tudva a Catthy Shark szinte bagóért vásárolta fel a gyapjút, s azonnal indult is vissza, Londonba. Mivel az összes konkurens hajót lehagyta, ezért Londonba elsőként érkezett be, s ezért a friss árut hatalmas extraprofittal tudta értékesíteni.



Maga az építés meghökkentően gyorsan zajlott, különösen, ha figyelembe vesszük a rendkívül nehéz szibériai időjárási és környezeti körülményeket. Az első 12 év alatt 7,5 ezer km hosszúságban készült el a vasúti pálya, mégpedig gyakorlatilag emberi, fizikai munkával, komolyabb műszaki eszközök alkalmazása nélkül. Abban az időszakban ennek a vasútvonalnak az építése a volumenét és az ütemét tekintve a világon egyedülálló volt.

A Szuezi-csatornán keresztül

Az 1800-as évek közepén nyitották meg a Szuezi csatornát. Kevesen tudják, hogy Oroszországban, Pétervárott, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kezdetét jelző Auróra cirkáló többször is áthaladt rajta. Ezt a hajót 1900. május 11-én bocsátották vízre a pétervári hajógyárban. Az első tengeri útja rögtön távolkeletre vezetett. Átkelve a Szuezi-csatornán, megérkeztek a Vörös-tenger partján lévő Dzsibuti kikötőjébe. 1904. januárjában itt tudták meg, hogy kitört az orosz-japán háború, s ezért ugyanazon az útvonalon – ismét átkelve a Szuezi csatornán – visszamentek, Oroszországba Pétervárra.

Kevesen tudják, hogy miért is van az Auróra cirkálónak három kéménye? A válasz nagyon egyszerű: a hajó 24 kazánja 3 kazánházban helyezkedik el, s minden kazánház saját kéménnyel rendelkezik. A hajót 32 db szén-aknával látták el, melyekben összesen 965 tonna szenet lehet elhelyezni. Ez 10 csomó/óra sebesség mellett 4000 mérföld megtételére elegendő. A gőzturbinákhoz édesvizet kellett magával vinnie: a víztartályok befogadóképessége 332 tonna, melyből 135 tonna a legénységé (a hajón egyébként 570 fő szolgált). Egyértelmű, hogy szén és a gőz, mint erőforrás, komoly korlátokat jelent. Például az orosz-japán háborúban, a koreai félsziget melletti csuzimai csatában megsérült Auróra cirkáló 1905. májusában délfelé menekülve, szinte teljesen kimerült szénkészlettel érkezett meg a Fülöp-szigetekre.

A transzszibériai vasút építése kézi erővel történt

Az Auróra cirkáló a három kéményével - éppen felújításra vontatják a szentpétervári fehér éjszakában


Az északkeleti átjárón át - atomjégtörővel

Az előző bekezdésből rögtön érzékelhetjük, hogy miért is van óriási jelentősége az atommeghajtású jégtörőnek. A 2017. szeptember 22-én vízre bocsátott Szibéria nevű atomjégtörő (egyébként ugyanabban a hajógyárban készült, mint az Auróra cirkáló. A cég jelenlegi neve: Egyesült Orosz Hajógyártó Társaság) képes akár egy egész esztendeig is kikötés nélkül a vízen maradni, s közben akár 3 méter vastag jégpáncélt is át tud törni. Jelenleg a világon egyedül Oroszország rendelkezik atomjégtörővel, s flottája pillanatnyilag 8 aktív hajóból áll – közben két másik is javában készül. S mire is használja őket? Az északkeleti átjáró egész évi üzemeltetésére. Elöl megy az atomjégtörő s az általa vágott csatornában, konvojban haladhatnak a rakománnyal teli kereskedelmi hajók. Így évente akár több millió tonna árut is át lehet szállítani Európa és Ázsia között.

Az északkeleti átjárón át – speciális hajókkal

A Norilszki Nikkel nevű cég olyan hajókat építtetett, melyek műszaki lehetőségei biztosítják, hogy jégtörő-kíséret nélkül, gyakorlatilag egész évben leküzdjék az Északi tengert. A cég hajóflottája öt darab konténerszállító és egy darab tankhajóból áll, mindegyik teherbíró-képessége egyenként 15.000 tonna. Ezek a hajók évente 1,5 millió tonna árut szállítanak az átjárón át.

Napjaink - az átszállított árumennyiség (ezer tonna)

2006

2011

2013

2014

2015

2016

1956

3111

3930

3982

5392

7265



Az északkeleti átjáró jövője

A klímaváltozás következtében Földünk felmelegedése fokozatosan könnyíti az északkeleti átjáró hajózhatóságát. Amennyiben ez a trend tovább folytatódik, akkor ott egyre kedvezőbb hajózási körülmények alakulnak ki.

Oroszországban mind nagyobb figyelmet kap az északkeleti átjáró. Hasznosításának javítását egyengeti a 2012. évi 132-FZ nevű szövetségi törvény, mely ott állami infrastruktúra kialakításának alapjait rakja le. Létezik egy Északi tengeri folyosó nevű nemzetközi projekt is, mely az észak-európai és az oroszországi kikötők számára egy egységes szállítási rendszer kialakítását célozza.