Orosz fordító – Iljenko Tatjána

Főoldal    Bemutatkozás    Árak, rendelés    Kapcsolat    GyIK



Az orosz matrjoska egy világhírű szimbóluma az orosz népi kultúrának.


Vissza a
"Érdekességek"
oldalra


Transzszibériai vasút

Sok érdekességet gyűjtöttünk össze a világ s egyben Oroszország leghosszabb vasútvonaláról.



Miért volt rá szükség?

Miután az Orosz Birodalom keleti határa a Csendes óceánig nyúlott, egy váratlan helyzet állt elő. Nyugatról keletre olyan hatalmas lett az ország hossza, hogy az visszafogta a szociális-gazdasági fejlődését. Ahhoz, hogy valaki eljusson a fővárosból (Pétervár) a keleti határig három esztendőre volt szükség.

A transzszibériai vasút útvonala

A transzszibériai vasút mai útvonala


Története

Az építkezés hivatalos kezdőnapjául 1891. május 19-ét (31-ét) tartják. Ezen a napon rakta le az „alapkövét” (egy talicska földet) a világkörüli útjáról hazatérőben lévő trónörökös, akit későbbi II. Nyikolaj néven cárrá koronáztak. Az építkezéshez szükséges anyagokat Murmanszkból a Jenyiszej folyón át szállították. A munkálatok egyidejűleg kétirányból indultak: Cseljabinszkból és Vlagyivosztokból és egyidejűleg több szakaszon folytak.

A transzszibériai vasút építése kézi erővel történt

A transzszibériai vasút építése 1891-ben


Maga az építés meghökkentően gyorsan zajlott, különösen, ha figyelembe vesszük a rendkívül nehéz szibériai időjárási és környezeti körülményeket. Az első 12 év alatt 7,5 ezer km hosszúságban készült el a vasúti pálya, mégpedig gyakorlatilag emberi, fizikai munkával, komolyabb műszaki eszközök alkalmazása nélkül. Abban az időszakban ennek a vasútvonalnak az építése a volumenét és az ütemét tekintve a világon egyedülálló volt.

Polgárháború

A transzszibéria vasút számára a polgárháború valóságos tragédiát jelentett. A vagonok túlnyomó többségét megsemmisítették, a síneket szétlopták, a hidakat – beleértve az Amúron és az Irtisen átívelő hatalmas hidakat is – felégették, elpusztították az állomásokat és a vízvezetékeket. Mihelyt vége lett a polgárháborúnak, őrült ütemben kezdték meg a transzszibériai vasút helyreállítását. 1925 márciusában a vonal teljes hosszán megindult a forgalom, s azóta is, mind a mai napig folyamatosan haladnak rajta a vonatok.

Az összekapcsolt városok

Míg eredetileg Pétervártól számították a transzszibéria vasút kezdőpontját, a főváros áthelyezése után napjainkban a vonatok már Moszkvából indulnak. Bár a vonat 120 állomáson áll meg, a több mint 9000 kilométeres, 6 napig tartó útján a következő fontosabb városokat köti össze: Vlagyimir, Nyizsnyij Novgorod, Kirov, Perm, Jekatyerinburg, Tyumeny, Omszk, Novoszibirszk, Kransznojarszk, Ulan-Ude, Csita, Habarovszk, Vlagyivosztok.

A Rosszija szerelvénye Bajkál tó partján

A Rosszija vonat a Bajkál tó partján


Napjaink

Ma a transzszibériai vasút egyben a világ leghosszabb vasúti utazását jelenti. A vonatok minden másnap indulnak, s két típusú szerelvényt használnak. A Rosszija (Oroszország) vonat esetében három osztály létezik, első, második és harmadik, ezek egyúttal más-más vagonban vannak. Az első osztályon két kabin közötti kabin egy zuhanyozó, melybe mindkét oldaláról be lehet menni (azaz két kabin közösen használja ezt a fürdőszobát). Jegyet legalább 5 nappal hamarabb kell rá vásárolni. A Rosszija vonat azonosító száma az 1 és a 2 (azaz a Moszkvából induló az 1. számú, a Vlagyivosztokból induló pedig a 2. számú vonat Oroszország menetrendjében). Meg kell jegyezni, hogy a másik típusú vonat jóval olcsóbb, de nyilván alacsonyabb komfortfokozatú vagonokkal közlekedik. Ez a szerelvény kb. 1 órával később indul Moszkvából (éjjel fél egykor), ugyanarról a sínpárról, mint a Rosszija.

A Rosszija internetes jegyvásárlási felülete

A Rosszija internetes jegyvásárlási felülete. 2017. április 21-én 23:45-kor indul a vonat a Moszkvai Jaroszlavszkij pályaudvarról. Vlagyivosztokba a 8 idősáv átlépésével megtett 144 óra 10 percnyi út után április 27-én, azaz 6 nap múlva 23:55-kor érkezik meg. Az első osztályú jegy ára 51.350 rubel (a 2017. április 21-i árfolyamon 269.000 Ft), a másodosztályú kb. a felébe kerül, 26.295 rubelbe.


Összefoglalásképpen néhány érdekesség

  • a legmagasabb pontja a Jablonovij hágó, a tengerszint feletti magassága 1019 m (azaz magasabb, mint a Kékestető);
  • 30 folyót szel át, csak a legnagyobbak közül néhányat említve: Amur, Volga Vjatka, Jenyiszej, Irtis, Káma, Ob, Oka, Usszuri;
  • a vonat a Bajkál tó mentén 207 km utat tesz meg;
  • 2002-re készült el a vonal teljes villamosítása;
  • jelenleg az oroszországi központokat kapcsolja össze az európai résztől a Csendes óceánig. Ezen a vonalon évente 100 millió tonna árut szállítanak. A szakemberek szerint ezzel az átbocsátó-képessége teljes mértékben ki van merítve.


Emlékoszlop a moszkvai Jaroszlávi pályaudvaron

A transzszibériai vasút megnyitásának 100. évfordulóján, 2001. július 9-én a Rosszija nevű transzszibériai expressz indulása előtt 20 perccel adták át a moszkvai Jaroszlávi pályaudvaron ezt az emlékoszlopot.


A moszkvai Jaroszlávi pályaudvaron lévő emlékoszlop teteje

Az előző képen látható emlékoszlop teteje
2013-ban készült felvétel


A transzszibériai vasút tiszteletére kiadott blokk

A transzszibériai vasút 100 éves - emlék-blokk, 2002